Az amerikai hadiipar óriáscégeinek adományai eddig ugyan a republikánusokat támogatták, idén azonban megtörték a hagyományt és többségükben a demokrata párti elnökjelölt, Hillary Clintonra szavaznak majd a novemberben. Így tesz még egyébként a Bush Intézet alapító igazgatója, George W. Bush egykori republikánus amerikai elnök egyik volt államtitkára is – írja az MTI.


Hillary Clinton - a Szövetségi Választási Bizottság adatai szerint - eddig kétszer annyi támogatást kapott a nagy hadiipari cégek és a Pentagon vezető munkatársaitól, mint Donald Trump. A pénzadományok többsége pedig a két hadiipari óriás, a Lockheed Martin és a General Dynamics embereitől érkezett.

Ez egyébként jelentős fordulat a 2012-es elnökválasztáshoz, sőt, a korábbi évtizedek gyakorlatához képest is. Négy évvel ezelőtt ugyanis a hadiipar Mitt Romney, republikánus elnökjelöltet támogatta, és az elmúlt évtizedekben is a mindenkori republikánus jelöltek mögött sorakozott fel. Amióta azonban a Republikánus Párt Donald Trumpot választotta elnökjelöltjéül, nemcsak a Lockheed Martin és a General Dynamics, hanem az ország huszonöt legnagyobb hadiipari cégének munkatársai is Clintont támogatják.


A Demokrata Párt elnökjelöltjének eddig 93 ezer dollárt adományoztak, míg republikánus vetélytársának kampányára 46 ezer dollár érkezett tőlük.     


Néhány, úgynevezett nagy név is a politikusnőt támogatja: például Edward Kangas, a United Technologies igazgatótanácsának elnöke, John Casey, a General Dynamics haditengerészeti részlegének vezetője, vagy Vivek Lall, a General Atomics egyik vezetője, de Pam Wickham, a Raytheon alelnöke is. (A Raytheon kormányzati kapcsolatokért felelős vezetője viszont Donald Trump kampányának adott pénzadományt.) 



A Bush Intézet alapító igazgatója is Clintonra szavaz majd


James K. Glassman, volt külügyi államtitkár személyében újabb republikánus politikus jelentette be, hogy átpártolt a demokrata párti elnökjelölthöz, Hillary Clintonhoz.

A volt államtitkár, aki alapító igazgatóként jelenleg is a dallasi George W. Bush Intézet és Elnöki Könyvtár vezetője, kifejezetten dicsérő szavakkal méltatta a politikusnőt, akit "messze jobb jelöltnek" nevezett, mint Donald Trumpot, a republikánusok elnökjelöltjét. „Tapasztalt. Karakteres. Van értékrendje” - sorolta Clinton erényeit, és hozzátette, hogy „ő az a fajta jelölt, akit támogatni tudok, és akit szerintem republikánusok milliói is támogatnak.” 

James K. Glassman ezzel a lépéssel tovább gyarapítja a Clintont támogató republikánus volt kormányzati tisztségviselőknek és személyiségeknek a táborát, akik vagy szerepet vállaltak a Bush-kormányzatban - mint például Richard Armitage, volt helyettes külügyminiszter és Michael Hayden, a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) és a Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) volt vezetője -, vagy a republikánus politika ismert személyiségei, mint például Bush exelnök öccse, Jeb Bush, volt floridai kormányzó. (Utóbbi egyébként az idén maga is elnökjelölt-aspiráns volt, és nemrég úgy nyilatkozott, hogy amennyiben szűkebb pátriájában, Florida államban szoros lesz a verseny a két elnökjelölt között, akkor ő is Hillary Clintonra adja majd le a voksát.)


Hiába az egyre nagyobb támogatás és a visszaszámlálás, Clinton ellenségei nem alszanak: a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) ugyanis újabb, eddig nem ismert, csaknem 15 ezer emailt talált meg. 

Az FBI, csaknem egy évig tartó nyomozás után, újabb, olyan elektronikus levelekre bukkant, amelyeket sem Clinton, sem pedig az ügyvédjei nem adtak át a nyomozó hatóságoknak. (Azokról a hivatalos levelekről van egyébként szó, amelyeket a politikusnő még külügyminiszterként írt, és a saját, magánszerverén küldött el. Összesen 14 ezer 900, eddig rejtve maradt levélről van szó.


Hétfőn egy szövetségi bíró szólította fel arra a külügyminisztériumot, hogy terveivel ellentétben még október előtt fedje fel és hozza nyilvánosságra ezeket a leveleket. Közben azonban az igazságügyi minisztérium ügyvédjei is bejelentést tettek: közölték, hogy a nyilvánosságra hozatal előtt szeretnék átnézni Hillary Clinton levelezését. 

A külügyminisztérium ügyvédi csapata és a Judicial Watch (Igazságügyi Figyelő) nevű konzervatív jogászfórum még tárgyalásokat folytat arról, hogyan és miként lehet nyilvánosságra hozni a szóban forgó leveleket. Tom Fitton, a Judicial Watch elnöke a szövetségi bíró döntése után közleményt adott ki, amelyben szervezete nevében is örömét fejezte ki, hogy a bíró elutasította a külügyminisztérium eredeti tervét. Fitton leszögezte, hogy a Judicial Watch ugyan megpróbál együttműködni a külügyminisztériummal, de az lassú és akadályozza a dokumentumok nyilvánosságra hozatalát.

A külügyi szóvivő, Mark Toner közleményben reagálva szögezte le, hogy a minisztérium már korábban is önszántából ajánlotta fel azt, hogy „kiadja" a Hillary Clinton külügyminisztersége idején küldött, és kapott hivatalos elektronikus leveleket, de ezekből olyan sok van, hogy időbe telik a nyilvánosságra hozataluk, hiszen még szét kell válogatniuk a politikusnő hivatalos és a magánlevelezését is.


Képek: aol.com, politico.com


R%c3%b3zsa2

Seres Rózsa

Mindig is érdekelt a média világa, a középiskola befejezését követően pedig a televíziózás világában is kipróbálhattam magam. Szerkesztő-riporterként leginkább a kulturális témák érdekeltek; miután pedig a bölcsészkarra kerültem, az egyetemi rádió újraindításából is kivettem a részem. Úgy gondolom, hogy a mai világban fontos, hogy a dolgok valódi arcát mutassuk, és törekedni fogok arra, hogy az olvasók továbbra is megbízható forrásként tekintsenek az oldalra.