Megfosztaná az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökséget (NSA) a 2001-es New York-i terrortámadások után megszerzett különleges jogosítványaitól a Surveillance State Repeal Act. Sokáig vezető hír volt az Indexen, az Origon és több más hírportálon. Az amerikai Képviselőházban törvénytervezetet nyújtottak be, válaszul a kémügynökség tevékenységét fejtegető korábbi cikkekre, riportokra.

Az Edward Snowden által kiszivárogtatott dokumentumok alapján született írások szerint az NSA az internetes biztonság alapvető építőköveinek számító titkosítási szabványok meggyengítésén dolgozott az elmúlt tíz évben. "Azért fizetik őket, hogy kémkedjenek. De ha eközben lerontják az emberek által használt titkosítások biztonságosságát, akkor összességében kárt okoznak" – írta a New York Times.

A képviselőknek nem lesz egyszerű dolguk a törvényjavaslat elfogadtatásával. A Washington Post amerikai napilap szerint 2011-ben, Obama elnök kormányzása alatt az NSA újabb jogosítványokat kapott, melyektől nem szívesen válnának meg és korántsem biztos, hogy a törvényhozók többsége is támogatná a kezdeményezést. Az ügynökség azóta bírói végzés nélkül is használhatja a lehallgatások során felvett anyagokat. Ugyanez a rendelet tette lehetővé azt is, hogy az addigi öt év helyett hat évig tárolják az információkat. Mindazonáltal az úgynevezett „ különleges körülmények” esetén (melyeket nem igazán lehet egzakt módon körülírni), pedig akár a hat évet is meg lehet hosszabbítani.

Keith Alexander tábornoknak, az NSA vezetőjének rendkívül aktív nyara volt, számos meghallgatáson és sajtóeseményen nyilatkozott a szervezet tevékenységéről. Az amerikai képviselőház hírszerzési állandó bizottsága előtt azt állította, hogy az NSA nem jut be céges szerverekre, nem tud engedély nélkül beleolvasni amerikaiak levelezésébe vagy belehallgatni a telefonhívásaikba. (Tehát ez alapján senkinek nem lehetne félnivalója.) Az NSA vezetőjének a szenátus költségvetési bizottsága előtt is be kellett számolnia az ügynökség tevékenységéről. Azonban a meghallgatások óta kiszivárgott újabb dokumentumok ellentmondanak annak, amit Alexander állított.

A nemzetbiztonsági ügynökségről kiszivárgott információk Brazíliában is hatalmas botrányt okoztak. A nemzeti tévétársaság híradójában a Snowden által kiszivárogtatott dokumentumok közül származó diákat mutattak be, amelyek szerint a brazil Petrobras olajtársaság gépeit is feltörték az amerikai hírszerzők. A diplomáciai és politikai indokok mellett az egyik dia a hackertevékenység gazdasági indokait is sejtette. A kiszivárogtatásra válaszul brazil hackerek egy csoportja feltörte a kémhivatalhoz névben nagyon hasonlító, ám teljesen más feladatokat ellátó NASA amerikai űrügynökség egyik oldalát.

A Guardian, a ProPublica és a New York Times cikkeire, amelyek „lerántották a leplet” arról, hogy az NSA több, mint tíz éve dolgozik a titkosítási szabványok lerontásán, felháborodott reakciók érkeztek. Bruce Schneier amerikai kriptográfus érintett mérnököket szólította fel, hogy osszák meg az NSA-hez fűződő tapasztalataikat. Schneier szerint az Internetet feltaláló és meghatározó Amerika elárulta a világhálót. Az NSA tevékenységének ismeretében nehéz erkölcsi alapon elítélni Kínát vagy más, az internetet cenzúrázó országokat.

 

- forrás(ok): MTI, Index, Origo

- kép: businessinsider.com