Legszebb madár a turul!
Szerző: Török Vince
Talán minden a történelem sötét éveiben kezdődött.
Az első világháborút a hátsó végén szívtuk meg, így a megtorlást nem kerülhettük el. Jött a Trianon. Ami azóta vesszen! Később erre komoly iparág épült. A NagyMagyarország egy életérzés lett. Kicsiny hazánk egyik meghatározó popkultúrája.
Nem magával az igazságtalanság firtatásával van a gond. Nem is azzal, hogy ezekbe a justice for hungary-s cuccokba belerajzolják egész Horvátországot, meg fél Etiópiát. Hanem valahol azzal, amit a Dante bácsi mondott vala, hogy „nem születtünk tengni, mint az állat, hanem tudni és haladni előre”. Persze ezek igazából Babits szavai, ki tudja, mi volt az eredeti. Tök mindegy.
De az már nem annyira tök mindegy, hogy az emberek lázadozása egy olyan kor felé hajlik, ami már vagy úgy legalább sok éve elmúlt. És hiába veszik a plakátokat, hiába veszik a pólókat, főleg a kitűzőket, attól még nem lesz jobb semmi. Hiába kiáltják a zsidókat, a cigányokat közellenségnek, hiába hiszik önmagukat Árpád szittya véréből fogantnak, ezzel semmin, de semmin nem változtatnak.
Mert szép dolog a hagyománytisztelet. Menő dolgok az ősmagyar marhák, az ostorpattogtatás, a gulyásleves, a jurtázkodás. Hangulatosak az ilyen vásárok, rendezvények. De csak és csupán, mint hagyományőrzés meg játék. Nem pedig, mint életfelfogás. Mert verdesheti akárhová akárki az akármijét, attól még nem adják vissza se a románok, se a szlovákok, ami már az övék, sőt az etiópok se fognak lemondani a függetlenségükről!
A vesszen Trianon se megvetendő dolog, érezzük így!
Szar volt, de a megoldás nem abban van, ha siránkozunk rajta. Hanem ha átlátjuk a mai helyzetet és megpróbáljuk valahogy visszacsalni magunknak. Vagy örömmel nézzük, ahogy az Unióban szép lassan megszűnnek a határok, és lassacskán Etiópiát is „megszálljuk”. Nem érdemes azon siránkozni, hogy mennyi a cigány, meg a zsidó, és hol meg mikor, hanem meg kéne tanulnunk együtt élni velük. Hiszen Magyarországon olyan ritka az ősungarise szittyabetyár, mint a háromlábú rozmár a Marson. Az évek során mindannyian egy kicsit cigányok és zsidók is lettünk!
És mikor befejezzük a címadó mondókát (legjobb csak is háturúl), akkor gondolkodjunk el azon, hogy tényleg ez? Tényleg ez a legjobb, amit tehetünk? Hibásokat keresni, a múlton siránkozni? Vagy csak ez könnyebb, mint tenni valamit? Talán, hogy sportfogadásos szakkifejezést használjak, esélyesebb az utóbbi.
Török Vince
Te Vince!
A hasonló kitűnő ajánlataidat, mármint, hogy próbáljon meg együtt élni az őshonos magyarokkal - hangsúlyozom: együtt élni és nem élősködni! - feltetted-e már egy zsidónak vagy cigányak is?! Mert ha nem, nincs miről beszélnünk…
kapd be!!!
Kedves agymosott Vince!
Költözz el amíg lehet!
Nemzeti öntudat nélkül senki nem maradt fent és nem is fog. Ha nincs összefogás akó vége. Persze generációk kérdése.
Aki pedig így beszél elődeiről az száműzetés vagy halál.
“Bármikor, amikor a csüggedés lesz rajtam úrrá, csak arra gondolok, hogy a történelemben az igazság, és a szeretet mindig győzedelmeskedett. Voltak ugyan zsarnokok, és gyilkosok, és volt idő, amikor legyőzhetetlennek tűntek, de végül mindig elbuktak - gondolj csak bele, mindig.”
Hamarosan a gonosz mocskos ivadékai mind visszakerülnek oda, ahonnan előbújtak - A föld alá! ….és én nem ítélkezem csak végrehajtok.
Igazság, Becsület, Tisztelet, s Szeretet mind három felett!
Azt hiszem egy kicsit hozzászólnék ehhez, de csak a racionalitás határain belül maradva.
Elősször is “Nem születtünk tengni…” idézeted nem Dante bácsitól hanem Homérosz bácsitól való.
Másodszor: Abban teljességgel igazad van, hogy a világháborúkat elvesztettük, és ezzel elvesztettük azokat az adott területeket is, DE: Mégsem várhatod el, hogy egyszerűen elfelejtsük, hogy az ország 2/3 részét elveszítettük. Persze, hogy nem visszaszerezhető, senki nem mondhatja, hogy az. DE: Némi tiszteletet azért mutathatunk az országunk irányába, és azok irányába, akik külföldön rekedtek egy Wilson politikában bízó Károlyi miatt, és nem saját hibájukból. Én sem vagyok szélső jobb oldali, de tiszteljük már valamennyire azt, ami ez az ország közel egy évezreden keresztül volt!
UI.: “Mindannyian egy kicsit cigányok meg zsidók lettünk” - Ezt azért szerintem még te sem gondoltad komolyan.
Üdv!
Érdekes volt elolvasni írásodat, és hasznos is. Bár egyet nem értek vele, azért szeretek minél több véleményt hallani, az segít jobban rálátni a dolgokra.
Először egy kérdésem lenne az elvesztett világháborúkkal kapcsolatban: Szerinted reális büntetést kaptunk a többi résztvevőhöz képest?
Persze tudom, hogy nem ilyen egyszerű változtatni, hiszen (ha megengeded én is idéznék, de én inkább Deák Ferenctől teszem mindezt) “Amit erő és hatalom elvesz, azt idő és szerencse ismét visszahozhatja, de amiről a nemzet, félve a szenvedésektől, önmaga lemond, annak visszaszerzése mindig nehéz és mindig kétséges.” Ettől függetlenül igenis kell “venni a plakátot, hordani a pólót”, mert erre emlékeznünk kell.
Emellett látszik, hogy nem vagy benne az általad menőnek titulált nemzeti dolgokban.Ez ugyanis nem szimplán az ostorcsattogtatós, “Vesszen Trianon” ordibálós dulikból áll, hanem egy életérzés, aminek alap pillére a becsület, és hazaszeretet. Márpedig akár a gazdasági helyzetünk, akár a társadalmi problémáink (a bűnözés minden formáját könnyedén megtalálhatjuk a hírekben nap mint nap) megoldásához erre van szükség. Nem az magyar aki genetikailag az, hanem aki nem lop-csal-hazudik, és szereti hazáját.
Legalábbis én így érzem.
Szebb jövőt!